Székhely-szótár: a székhelyszolgáltatás fogalmai jogszabályi hivatkozással

Ez az oldal kézikönyvnek készült: rövid, pontos meghatározások a székhelyszolgáltatás körül használt fogalmakról, mindegyiknél megjelölve, melyik jogszabály melyik helyén olvasható a szabály. A rövidítések: Ctv. — 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról; IM r. — 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról; Art. — 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről; Pmt. — 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról; Dáptv. — 2023. évi CIII. törvény a digitális államról; Evtv. — 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről.

A meghatározások a jogszabályok 2026. októberi állapotát követik, és nem szó szerinti idézetek: a lényeget foglalják össze. Ha egy fogalom egy konkrét ügyben számít, mindig a hatályos szöveget érdemes elolvasni.

A

Adószám törlése székhely miatt

Az Art. 246. § (1) bekezdése sorolja fel, mikor törli a NAV az adószámot. Több ok közvetlenül a székhelyhez kötődik: ha a helyszíni eljárás szerint az adózó a székhelyén nem található (a) pont), ha a postán küldött hivatalos irat kétszer egymás után a címzett ismeretlensége vagy a levélszekrény hiánya miatt visszaérkezik (b) pont), ha a bejelentett székhely nem valós cím (c) pont), ha a bejelentett székhelyszolgáltató nem szerepel a nyilvántartásban, és az adózó a felhívás ellenére sem rendezi a helyzetet (h) pont), vagy ha az elektronikus ügyintézésre köteles adózónak nincs hivatalos elérhetősége (i) pont). Lásd még: hivatalos elérhetőség és papírposta.

C

Cégtábla

A Ctv. 7. § (1) bekezdése szerint a cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. Székhelyszolgáltatásnál az IM r. 2. § (2) bekezdése a megbízott kötelességévé teszi, hogy a cégtábla az ingatlanon, közterületről jól látható helyen legyen.

Céginformációs szolgálat

A Ctv. 15. §-a szerint a cégjegyzék fennálló és törölt adatainak megismerését bárki számára ingyenesen biztosítja; a cégeket pedig az adataikban bekövetkezett változásról a hivatalos elérhetőségükre küldött elektronikus cégbizonyítvánnyal értesíti. A cégjegyzék adatai a Ctv. 10. §-a szerint teljeskörűen nyilvánosak.

E

Első évi felmondási tilalom

Az IM r. 1. § (3) bekezdése szerint a székhelyszolgáltatási szerződés megkötését követő egy éven belül a felek nem élhetnek rendes felmondással. Ugyanez a bekezdés mondja ki, hogy a szerződés főszabály szerint nem lehet határozott idejű. Részletek: a szolgáltató ellenőrzése.

F

Fióktelep

A Ctv. 7. § (2) bekezdése szerint olyan telephely, amely a székhelytől eltérő településen — magyar cég külföldi fióktelepe esetén más országban — van. A cégjegyzékben fel kell tüntetni.

H

Hatósági kényszerintézkedés a székhelyen

Az IM r. 4. §-a szerint a cégnek a székhelyen lévő iratait, ingóságait érintő hatósági kényszerintézkedés csak a cég irataira és ingóságaira terjedhet ki. A megbízott a hatósági eljárást nem akadályozhatja, de jogosult erről haladéktalanul értesíteni a céget. Az Art. 7. § 43. pontja a székhelyszolgáltató fogalmában is megemlíti ezeknek az intézkedéseknek a tűrését.

Hivatalos elérhetőség

Az az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség, amelyet a gazdálkodó szervezet a Dáptv. 26. § (1) bekezdése szerint a rendelkezési nyilvántartásba bejelenteni köteles. A törvény hatályos szövege ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatási címet vagy ePosta-elérhetőséget említ. A Dáptv. 27. §-a szerint az ide küldött irat akkor is kézbesítettnek minősül, ha a címzett a második értesítés ellenére sem veszi át — a második értesítést követő ötödik munkanapon. Részletek: hivatalos elérhetőség és papírposta.

I

Iratjegyzék

Az IM r. 2. § (4) bekezdése szerint a székhelyszolgáltató köteles tételes és naprakész jegyzéket vezetni azokról az iratokról és ingóságokról, amelyeket a szerződés alapján magánál tart; a szerződés megszűnésekor az (5) bekezdés szerint az iratokat a jegyzékkel együtt át kell adnia a cégnek. Hogy mely iratokat kell a székhelyen őrizni, azt a 2. § (1) bekezdése szerint a szerződésben kell meghatározni; ezek köre legalább a cégiratokat, a hatósági engedélyeket, az adóhatósági bejelentésekkel összefüggő iratokat és a beszámolót jelenti.

Ismeretlen székhelyű cég

A Ctv. 89. §-a szerint az a cég, amely a székhelyén, telephelyén és fióktelepén sem található, és a képviselőinek lakóhelye is ismeretlen, vagy a kézbesítési megbízottja nem fellelhető. Ilyenkor a cégbíróság megszüntetési eljárást indít, és felhívja a tagokat, hogy hatvan napon belül tegyék meg a törvényes működéshez szükséges intézkedéseket.

K

Kézbesítési megbízott

A Ctv. 31. § (2) bekezdése szerint kötelező megjelölni, ha a cégben külföldi jogi személy vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező külföldi természetes személy szerepel. Lehet magyarországi székhelyű szervezet vagy állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező személy, de nem lehet a cég tagja, vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja. A neki kézbesített iratot a kézbesítést követő tizenötödik napon a külföldi személy által ismertnek kell vélelmezni. Részletek: kézbesítési megbízott.

Kockázatos adózó

Az Art. 157. § (1) bekezdése sorolja fel, mikor minősíti a NAV kockázatosnak a cégjegyzékbe bejegyzett adózót. A h) pont szerint ide tartozik az is, akinek a székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és akire az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.

Központi ügyintézés helye

A Ctv. 7. § (1) bekezdése szerint a döntéshozatal helye. A létesítő okirat rendelkezhet úgy, hogy egybeesik a székhellyel; ha nem azonos vele, a létesítő okiratban és a cégjegyzékben (Ctv. 24. §) fel kell tüntetni, és az Art. 1. melléklete szerint a NAV-nak is be kell jelenteni. Részletek: a központi ügyintézés helye.

S

Székhely

A Ctv. 7. § (1) bekezdése szerint a cég bejegyzett irodája és levelezési címe: az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratait átveszik, érkeztetik, őrzik és rendelkezésre tartják, és ahol a székhellyel összefüggő kötelezettségeket teljesítik. A 7. § (4) bekezdése szerint olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdona, vagy amelynek használatára a cég jogosult — ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított használatot is. Egyéni vállalkozónál az Evtv. 6. § (3) bekezdése a Ctv. fogalmát rendeli alkalmazni; erről külön cikk szól.

Székhelyhasználati okirat

A Ctv. 1. számú melléklete szerint a bejegyzési kérelemhez csatolni kell a székhelyhasználat jogszerűségéről szóló, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratot — székhelyszolgáltatás esetén szükség szerint az ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulásával. A melléklet azokat az okiratokat sorolja fel, amelyek hiánya a kérelem hiánypótlás nélküli visszautasításához vezet.

Székhelyszolgáltató

Az Art. 7. § 43. pontja szerint az, aki üzletszerű gazdasági tevékenységként az adózó megbízásából gondoskodik az iratok munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről és rendelkezésre tartásáról, valamint a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, és szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában vagy bejelentette ilyen szándékát. A Pmt. 3. § 31a. pontja erre a fogalomra utal. Az IM r. 1. § (6) bekezdése szerint a rendelet szabályait attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a tevékenységet üzletszerűen végzik-e.

Székhelyszolgáltatási szerződés

Az IM r. 1. § (1) bekezdése szerint írásba foglalt megbízási szerződés a cég és a székhelyet biztosító megbízott között. Az (2) bekezdés szerint ilyennek minősül a felek bármely szerződése, amelynek eredményeként a cég székhelyet kap, de az ingatlant ténylegesen nem használja, és a székhellyel kapcsolatos kötelezettségeket nem a saját képviselője vagy alkalmazottja teljesíti. A székhelyszolgáltatás igénybevételét az Art. 1. melléklete szerint a NAV-nak is be kell jelenteni.

Székhelyszolgáltatók nyilvántartása

A Pmt. 76/B–76/E. §-a szerinti nyilvántartás, amelyet a felügyeleti szerv — a Pmt. 5. § f) pontja szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóság — vezet. Székhelyszolgáltatás csak a nyilvántartásba vétel után végezhető; a nyilvántartásba vett szolgáltatókat a felügyeleti szerv a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a felvétel és a törlés napja tekintetében közhiteles (76/D. § (2)). Részletek: a szolgáltató ellenőrzése.

T

Telephely

A Ctv. 7. § (2) bekezdése szerint a tevékenység gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt, tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a székhelytől eltérő helyen van. A cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Tényleges tulajdonos

A Pmt. 3. § 38. pontja szerint cégeknél elsősorban az a természetes személy, aki közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, más módon tényleges irányítást gyakorol, vagy meghatározó befolyással bír. A székhelyszolgáltató a Pmt. 8. §-a szerint nyilatkozatot kér róla. Részletek: ügyfél-átvilágítás.

Ü

Ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 6–8. §-a szerinti eljárás, amelyet a székhelyszolgáltató — a Pmt. 1. § (1) bekezdés r) pontja alapján a törvény kötelezettjeként — az üzleti kapcsolat létesítésekor elvégez: azonosítja az ügyfelet és képviselőjét, iratokat kér, nyilatkozatot kér a tényleges tulajdonosról, és az ügyfelet kockázati szintbe sorolja. Ha az átvilágítás nem végezhető el, a Pmt. 13. §-a szerint az üzleti kapcsolatot meg kell tagadni. Az adatokat a Pmt. 56–57. §-a szerint a kapcsolat megszűnésétől számított nyolc évig kell megőrizni.

Ügyvédi székhelyszolgáltatás (történeti fogalom)

A Ctv. 129. § (5) bekezdésének átmeneti szabálya szerint azokra a cégekre, amelyek a 2011. évi CXCVII. törvény (a Ctv.-t is módosító törvény) 162. §-ának hatálybalépése előtt ügyvédi székhelyszolgáltatással rendelkeztek, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény akkor hatályos 25/A. §-át kell alkalmazni. A régebbi cégiratokban ezért előfordulhat ez a fogalom.

V

Virtuális iroda

Kereskedelmi elnevezés, nem jogi kategória. Ha egy ilyen csomag részeként a cég székhelyet kap, de az ingatlant ténylegesen nem használja, a szerződésre az IM r. 1. § (2) bekezdése alapján a székhelyszolgáltatás szabályai vonatkoznak, bárhogy nevezzék is. A csomag további elemei (tárgyalóbérlés, telefonos ügyfélszolgálat) külön szolgáltatások. Összevetés: saját cím, bérelt iroda vagy székhelyszolgáltató.

A szótár a Tudnivalók cikkeivel együtt frissül. Ha hibát találsz, vagy egy fogalom hiányzik, írj az [email protected] címre.